részletek
Legkorábbi utcanevek
A Marosvásárhely utcáira vonatkozó legrégebbi adatok a XVI. század második feléből valók. Az akkor név szerint említett utcák ma is a város fő közlekedési vonalai. Ez a négy főutca, amelyekről a város negyedeit is elnevezték, valamint a városból kivezető utak. Ebből az időből név szerint ismert utcák: a
Szentkirály és Szentgyörgy utca (1553), a Szentmiklós utca (1567), a Poklos
utca (1597), a Szentmiklós és a Poklos utcákat összekötő Nagyköz (1575), valamint a Poklos utca felső felében kialakult Piac (1596).
UTCAELNEVEZÉSEK
Évszázadokon keresztül az utcanévadás a lakosság által használt utca, köz,
tér megnevezésekből állott. Egy-egy utca neve hosszabb időszak alatt alakult
ki. Első megnevezésként rendszerint több szóból álló körülírás takart egy utcanevet jelentő fogalmat. Számtalan adat tanúskodik erről még a XVIII. században is. A Szent Miklós Uttzára menő Sikátor a mai Bolyai utcát jelölte
1575-ben, a Collegium háta megett le menő Nagy Köz 1759-ben szintén azt, a
Barom vásárra ki menő köz 1757-ben, vagy Barom vásárra fel járo közönséges
ország uttya 1801-ben a mai Lupény utca neve volt, a Borju mezőre ki járo köz
1780-ban a későbbi Jókai utcával azonos stb. Ebben az időben a megnevezés
szervesen kötődött a megnevezetthez. A Fazakas utcában fazekasok laktak, a
Szabó közben szabók, a Hajós köz a tutajosok találkozóhelye volt, a Szentmiklós utcában állott egykor a rég elpusztult szent Miklósról elnevezett templom.
A Sáros utca sáros volta miatt kapta e jelzőt. Több utca elnevezése az út
irányát mutatja, vagyis azt, hogy hova visz. A Szentkirály utca nem a szent királyról kapta nevét, hanem arra utal, hogy Szentkirály faluba tart. A Szentgyörgy utca Marosszentgyörgyre, a Malom utca a Maroson található malomhoz, a Kálvária a katolikus temetőbe, a Kórház utca a kórházhoz, a Temető utca a temetőhöz, a Dinnyeföld utca a dinnyeföldekre, a Bornyúmező utca a borjúlegelőre, az Oláhtemplom utca a román templomhoz vitt. A Tyúkszar, Tyúkszer, Tyúk-sor utca a baromfipiacra utal, a Gatyaszár utca pedig bizonyosan
nadrághoz hasonló kétágú közút volt, a Térjmeg pedig zsákutca, a Poklos utca
neve a Poklos patakra utal, de lehet, hogy bűzlő, ragadós, szurkos földhöz kötődik.
A hivatalos utcaelnevezések sorát a főtér és az Ebhát nevének megváltoztatása nyitja meg. 1860. szeptember 12-én döntött efelől a város képviselőtestülete. „Meghatározza a’ Képviseleti Testület, – szól a határozat – hogy a’
Poklos uttzában létező nagyobb piatzi szép hely a’ benne lévő séta (!) zöld fás
kerített sorral együtt Széchenyi térnek, az Ebhát Kazintzi uttzának hivassék –
régebbi terveik következéséül azt is, hogy az uttzákat mutato pléhekre csak a’
rendes Magyar nevezetek írassanak, mi nem sokára ezután pontoson végre is
hajtatott.” [1849 után az utcatáblák nyelve német volt, ennek hatálytalanítását és magyarra cserélését határozta el a város.] Eredetileg Kazinczy Ferenc
születésének századik (1859) évfordulója alkalmából szándékozták róla elnevezni a nem éppen jó hangzású Ebhátat, amely utcában 1816-ban egy alkalommal megszállt. Ez végül is egy évvel később, 1860-ban teljesült be, ekkor
azonban a nemzet nagy halottja, Széchenyi István nevét is megörökítette a
város, a mai Rózsák tere felső felét róla nevezte el.
A következő névváltoztatás 1868-ban volt. Ekkor a Poklos utca Deák Ferenc nevét kapta, a Poklos negyed pedig a Deák Ferenc negyedét.30 1882-ben a
szabályozás és kiépítés alatt álló Nagy közt nevezték el Bolyai utcának. Lázár
Ádám képviselő indítványozta, „hogy ezen városon az ugynevezett «Nagyköz»,
melynek elején fekszik a néhai hírneves ev. ref. tanár Bolyai Farkas által lakott
ház, maradandóbb emlékül jövőre Bolyai utczának neveztessék el, illetve ily
czímtáblával, a közadakozásból állítandó emlékkő és emléktábla ünnepélyes
leleplezésével egyidejüleg szintén ünnepélyesen láttassék el”. Az indítványt a
közgyűlés elfogadta, a Bolyai házra való emléktábla elhelyezésével együtt.
1887-ben egy sor új utca kapott hivatalos nevet, mint a Fürdő, Fogház,
Belső-kutas, Külső-kutas, Alsó, Kis, Vár, Templom, Felsővasúti, Sörház, Iskola, Tábor, Új és az Alsó vasúti utca, a Vár tér, és ugyancsak ekkor keresztelik
át a Kissáros utcát Petőfi utcára, a Sáros utcát Eötvösre, a Fazakast Borsos
Tamásra, a Dinnyeföld utcát pedig Kör utcára.
1893-ban a Jókai-jubileumot szervező marosvásárhelyi bizottság utcát akart
elnevezni a legnagyobb élő magyar íróról. Javaslatukat a városi törvényhatósági bizottság közgyűlése elé vitték. Itt a későbbi polgármester, Bernády
György javaslatára nemcsak Jókairól, hanem négy kimagasló magyar személyiségről neveztek el utcákat. A Rózsa utca kapta a Jókai nevet, a Hajós utca a
Baross Gáborét, akinek a támogatásával ebben az utcában épült fel az iparmúzeum. A Nagyszentkirály utca Kossuth Lajos (a város első díszpolgára) utca, a
Kisszentkirály pedig az Arany János lett.
Erdélynek a román királysághoz való kerülésével az utcaneveket megváltoztatták Marosvásárhelyen is. Az 1919 novemberében elkezdett és az 1920-ban megejtett román utcanévadás során a város akkori 178 utcája mind új nevet kapott. A magyar személyiségnevek nagy részét átcserélték román személyiségek nevére, a helyi jellegű neveket részben lefordították, részben átköltötték. Egyes utcákat összevontak. A Szántó és Teleki utcából Agricultorilor (Földmíves) lett, a IV. Béla,
Lajos király utcákból és a Mátyás király térből Cuza Vodă, a Bolyai és Gecse
Dánielből Ştefan cel Mare, a Kossuth és Híd utcából Călăraşilor (Lovasság), a
Szentgyörgy és Lavotta utcából Sf. Gheorghe, a Klastrom, Hunyadi, Kapisztrán utcákból és az István király útból Mihai Viteazul. Az így kialakult 169 utcából és térből 69 román személyiség nevét (kettő megtartotta nevét fordításban: Liszt Ferenc – Francisc Liszt, Kálvin tér – P-ţa Calvin), négy romániai
városnevet, három pedig történelmi országrészek nevét kapta. A többi közül 49
helyi nevet lefordítottak románra (Búza – Grâului, Berek – Tufişului, Belsőkutas – Izvorului, Bodonhegyi – Dealul Budiului, Csillag köz – Pasajul Stelelor, Föld – Ogorului, Gát – Zăgazului stb.). A többinek a régihez semmi téren
sem kapcsolódó nevet adtak. Így a személynevek közül az Aranka utcából Rândunicei (Fecske) lett, az Álmosból Somnului (Harcsa), Barcsaiból Azilului (Menhely), Bezerédjből Vânătorilor (Vadász), Bihari Jánosból Moţilor (Mócok), Csabából Ciobanului (Juhász), Deák Ferenc térből P-ţa Unirei (Egyesülés tér), Erzsébet királyné utcából Primăriei (Városháza), Ferenc József utcából Prefecturei (Prefektúra vagy Megyefőnökség), Irányi Dánielből Suceava (Szucsáva),
Kossuthból Călăraşilor (Lovasság), Kőrösi Csoma Sándorból Legionarilor (Legionárius), Mikó Imréből Gării (Állomás), Peteleiből Tâmplarilor (Asztalos) stb.
A történelmi személyiségnevek között találjuk a Decebal, Traian, Mihai Viteazul, Dimitrie Cantemir, Ştefan cel Mare, Cuza Vodă uralkodók neveit, a román
nemzeti egység megteremtőiét, írókét, költőkét.
Forrás: http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf898.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése