régen és ma
2019. május 28., kedd
2019. május 12., vasárnap
Előszó
2019. május 28-án egy debreceni iskola 50 hetedikese Marosvásárhelyre látogat. Városnézés után verseny is lesz számukra. De nem csak nekik, hanem marosvásárhelyi diákoknak is. Ez itt a verseny anyaga.
A vetélkedő menete
A verseny előtt néhány kérdést kapnak a diákok, válaszaik alapján eldől, hogy ki kivel kerül össze (felkészült diák felkészült diákkal). Ugyanakkor a csoportok kialakításánál arra is figyelünk, hogy ne csak debreceni vagy vásárhelyi diákból álljon egy csoport.
Az anyag nem sok, és olyasmiket is tartalmaz, amikkel a diákok egyszerű történelem órán is találkoznak. Azokban a fejezetekben, melynek címében szerepel az OLVASMÁNY szó, inkább csak a képeket kell jól megnézni, mert a szövegből csak szövegértési feladat lesz.
Fontos: a gyereknél legyen egy olyan telefon, mellyel tudnak csatlakozni az internetre. A feladatok legnagyobb része ugyanis a REDMENTA oldalon lesz elérhető azért, hogy minél gyorsabban menjen a rangsorolás.
Példa internetes feladatra ITT.
Korábbi versenyeinkkel ellentétben nem ígérem, hogy a diákok többségét díjazzuk, mert minimum hetvenen leszünk. Általános iskolások jelentkezhetnek.
Ha valaki a szövegben bármilyen hibát fedez fel, kérem írja meg. Köszönöm.
2019. május 10., péntek
Milyen országokhoz tartozott Marosvásárhely?
Marosvásárhely az első latin nyelvű feljegyzésekben Novum Forum Siculorum-ként szerepel, ami azt jelenti, hogy Új Székelyvásárhely. Ekkor a Magyar Királyság része volt. A később, a 16. és 17. században a török fennhatóság alatt lévő Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. Ennek megszűnésekor a Habsburg Birodalomhoz került, amely 1867-ben átalakult Osztrák-Magyar Monarchiává. Az első világháború után megszállták a román csapatok, így 1940 őszéig Romániához tartozott. Ekkor a II. bécsi döntés értelmében Észak-Erdéllyel együtt visszakerült Magyarországhoz. A második világháború végén viszont ismét Romániához került.
 |
| Székelyvásárhely neve a 17. században, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem alatt változik Marosvásárhelyre |
 |
| Keresd meg Marosvásárhelyt! |
  Marosvásárhely román neve az első világháború után: Târgu Mureș   |
| Románia mai megyéit 1968-ban hozták létre, a Ceausescu-diktatúra kezdetén. Azokat a megyéket látod színessel, melyek valaha Magyarországhoz tartoztak. Ez a terület nagyobb, mint a mai Magyarország területe. |
Vásárhely legkorábbi épületei
1.) A Vártemplom építése a 14. században kezdődött gótikus stílusban. Belsejének egy része barokk.
 |
| A vártemplom a II. világháború idején, 1943-ban |
2) A Szentgyörgy és Szentkirály utca sarkán épült a Köpeczi-Teleki-ház a 16. század derekán, a 18. században átépítették.
 |
| balra az egykori Szentkirály, aztán Kossuth, végül Călărașilor (Lovasság) utca, jobbra a Szentgyörgy utca |
Képek a XX. század elejéről  |
| A Köpeczi-Teleki ház és a Szentgyörgy utca, távolabb a timpanonos épület a egykori Zárda, ma Művészeti Líceum |
 |
| A Széchenyi tér egy részlete Kossuth Lajos szobrával, a Köpeczi-Teleki-ház bal oldalt látható |
 |
| A Vártemplom ma már ebből szögből nem látszik. Eltakarja az ortodox templom. |
 |
| A Vártemplom |
Barokk emlékek Marosvásárhelyen
A barokk a 18. században jelenik meg Vásárhelyen, azt követően hogy az Erdélyi Fejedelemség megszűnik (1690) és területe a Habsburg Birodalomhoz kerül.
A 18. században 2 katolikus templom épül a főtéren (a Vártemplomot meghagyják a reformátusoknak).
Az egyik templomot a jezsuita rend építteti. Ez a Keresztelő Szent János templom. Homlokzatán két jezsuita szerzetes szobra látható: az egyik a rend alapítója, a baszk származású
Loyolai Szent Ignác, aki könyvet tart a kezében, melyen 4 betű van A. M. D. G. , a másik Xavéri Szent Ferenc egy keresztet tart a kezében.
A[d] M[aiorem] D[ei] G[loriam] - Isten nagyobb dicsőségére
A második katolikus templomot, melyet az 1970-es években, a kommunista korszakban lebontottak, és csak a tornyát hagyták meg, a ferences szerzetesrend építtette. Ezt a vásárhelyiek a "Barátok templomának" hívja.
Későbarokk vagyis rokokó stílusban épült a Toldalagi-palota. (A Barátok templomának tornya mellet látható)
A 18. században 2 katolikus templom épül a főtéren (a Vártemplomot meghagyják a reformátusoknak).
Az egyik templomot a jezsuita rend építteti. Ez a Keresztelő Szent János templom. Homlokzatán két jezsuita szerzetes szobra látható: az egyik a rend alapítója, a baszk származásúLoyolai Szent Ignác, aki könyvet tart a kezében, melyen 4 betű van A. M. D. G. , a másik Xavéri Szent Ferenc egy keresztet tart a kezében.
A[d] M[aiorem] D[ei] G[loriam] - Isten nagyobb dicsőségére
A második katolikus templomot, melyet az 1970-es években, a kommunista korszakban lebontottak, és csak a tornyát hagyták meg, a ferences szerzetesrend építtette. Ezt a vásárhelyiek a "Barátok templomának" hívja.
Későbarokk vagyis rokokó stílusban épült a Toldalagi-palota. (A Barátok templomának tornya mellet látható)
 |
| ablakkötény |
 |
| ablakkötény |
Képeslapok a dualizmus korából
 |
| a Barátok temploma, tornya után a Toldalagi-palota látható |
 |
| A Barátok temploma, jobb oldalt a Bem-szobor |
 |
| A Keresztelő Szent János templom |
Képeslapok az 1940-44 közötti korszakból
 |
| A katolikus templom eltörpül a két világháború között épült ortodox templom mellett. |
2019. május 9., csütörtök
Iskolák a történelmi belvárosban
Marosvásárhelyi több iskolaépülete a dualizmus (1867-1918) korában épült. A legtöbb ma is oktatási intézményként működik. Többek között ezek:
Az iskola neve a dualizmus
idején
(kattints rá az iskola nevére)
|
A tanintézmény neve napjainkban
|
Művészeti Líceum
|
|
Unirea
|
|
Papiu
|
|
Bolyai Líceum,
Refomátus Líceum
|
|
Petru Maior
Egyetem
|
A Református Kollégium impozáns szecessziós főépülete 1908–1909-ben készült el. Baumgarten Sándor (1864–1928) tervezte, aki a korabeli Magyarországon rengeteg iskolaépületet tervezett. Így pl. Budapesten a Vakok Intézetét és a Teleki Blanka Gimnázium épületét.
2019. május 8., szerda
Marosvásárhely utcáinak és tereinek neve
Marosvásárhely utcanevei évszázadokon keresztül változatlanok voltak.
Ezek a régi nevek hivatalosan nem léteznek, csupán a magyarok közül használják néhányan a Sáros utca, Szentgyörgy utca, a Klastrom utca vagy a Kálvária nevet.
A 19. és 20. század folyamán többször nevezték át az utcákat.
1860-ban történt meg az első két átnevezés. Ekkor kapja az ebhát utca Kazinczy nevet, a Főtér nagyobbik része pedig a Széchenyi-tér lesz.
A dualizmus (vagyis az Osztrák-Magyar Monarchia korában) számos utcát neveznek át. Ekkor lesz Kossuth utca az addigi Szentkirály utcából, vagy Deák Ferenc utca a főtér kisebbik részéből.
1919 elején Marosvásárhely Romániához kerül. Minden (magyar) személyről elnevezett utcát átkeresztelnek, így a város nagy matematikusáról elnevezett Bolyai utcát is.
A második világháború idején, amikor Marosvásárhely ismét Magyarországhoz tartozott, ismét a dualizmuskori nevek lesznek a hivatalosak, de új utcanevek is születnek. Lesz Horthy Miklós út, Hitler tér és Mussolini tér is.
A második világháború után Erdély egésze megint Romániához kerül. A kommunizmus idején viszont már nem csak román személyekről neveznek el utcákat, hanem magyarokról is. Így pl. lesz Dózsa György utca (15. századi parasztvezér). A Kossuth utca is sokáig megtartja a nevét. A főteret viszont sokáig Sztálin térnek nevezik, az egykori Szentgyörgy utca pedig Lenin utca lesz.
Az 1989/90-es rendszerváltást követően Marosvásárhely elveszíti magyar többségét. Az 1990-es márciusi eseményeknek is nagy szerepe volt ebbe. Évekig tartó haszontalan küzdelem, pereskedés folyt azért, hogy a Kossuth utca visszakapja a nevét. Napjainkban sokkal több román személyről van utca elnevezve, mint magyarról.
Utcák és terek nevei a dualizmus korából
 |
| A Széchenyi tér, előtérben a Kossuth-szobor, jobbra a barátok temploma |
 |
| Szent Király utca a 19. század végén lesz Kossuth utca (1. balra a "Dudutz-sarok" - a Dudutz testvérek üzlete működöt itt, ez a ház adott otthont a 20. század elejéig a katolikus fiúiskolának 2. jobbra a Köpeczi-Teleki-ház, amely a város legrégebbi polgári épülete, illetve a Szentgyörgy utca) |
Gecse Dániel utca, évszázadokig Szent Miklós utca,
a Református Kollégiumtól haladt a református Kistemplom irányába. Jobbra a Teleki Téka
A főtér a kommunizmus idején
2019. május 7., kedd
Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett épületek
A zsidó származású építészpárosnak Budapesten volt az irodájuk. Ezért természetes, hogy a fővárosban is épült általuk tervezett épület, például a PALACE HOTEL.
Kecskeméten ők tervezték a hajdani Iparosotthon épületét. Több épületük a mai Magyarország országhatárain kívül található.
Szerbiában, a Vajdaságban is több épületük van. Például a SZABADKAI VÁROSHÁZA és ZSINAGÓGA
A NAGYVÁRADon található épületeik közül a leghíresebb a FEKETE SAS PALOTA. Nézd meg az épületről, különböző korokban készített képeslapokat ITT.Marosvásárhelyen két épületet terveztek: az egykori Városházát és a Kultúrpalotát. Ez utóbbi Marosvásárhely talán legértékesebb építészeti emléke. A két épületről az OLVASMÁNYOK között találsz részleteket.
Ismerkedj meg a Komor és Jakab által tervezett épületek díszeivel:
 |
| VÁROSHÁZA (Szabadka) |
 |
| PALACE HOTEL (Budapest) |
 |
| VÁROSHÁZA (SZABADKA) |
 |
| VÁROSHÁZA ÉS KULTÚRPALOTA (Marosvásárhely) |
 |
| ZSINAGÓGA (Szabadka) |
 |
| KULTÚRPALOTA (Marosvásárhely) |
 |
| KULTÚRPALOTA (Marosvásárhely) |
 |
| IPAROSOTTHON (Kecskemét) |
 |
| PALACE HOTEL (Budapest) |
 |
| ZSINAGÓGA (Szabadka) |
 |
| FEKETE SAS PALOTA (Nagyvárad) |
 |
| Balra a VÁROSHÁZA, jobbra a KULTÚRPALOTA ablaka (Marosvásárhely) |
2019. május 6., hétfő
Román templomok a főtéren
1918-ban a központi hatalmak elveszítik az első világháborút. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlik. Magyarország keleti részét román csapatok szállják meg.
A két világháború közötti időszakban a Főtér két végébe két román templomot építenek.
 |
| az ortodox templom |
 |
| görögkatolikus templomnak épült, ma ortodox |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)